Megint....megint olyan rosszul érzem magam.Hazudtam neki....nem teljesen, de mégis...vagy, ha úgy mondom füllentettem...igen...ez a megfelelö szó...de mégsem....ezzel csak saját magam nyugatom:[ Nyugtataom magam, de mégse érzem azt, hogy hibás lennék....biztos az vagyok....de nem értem miben. Abban hogy nekem más is tetszik? Máshoz is vonzódom?Már nem érdekel annyira ez az egész. Nem ismer...3év alatt nem hinném, hogy teljesen megismert. Nem bánom. Azt hiszem....talán 2009-ben fogunk utoljára találkozni...rossz lesz utána...ezt már most tudom....viszont nekem a jövöm sokkal fontosabb...és azért, hogy találkozzunk...azért nem maradok ebben a városban. Elmegyek...biztos elmegyek innen....mert ez nem kérdés. Csak abban nem vagyok még biztos, hogy hova. Ma megint szóbakerült az, hogy ki hova megy tovább....és ez is rosszul érint. Nagyon rosszul érint...nem akarom azt, hogy egy iskolaválasztás teljesen szétrobbantsa a bandát....pedig muszáj belátnom, hogy ez lesz belöle. Vagyis nem is....nem ez lesz belöle, mert sokan mennek egyhelyre....csak én fogok elszakadni tölük....és fáj bevallanom, de az lesz a vége, hogy teljesen el fogok tölük távolodni. Ezt nem akarom...borzalmasan megrémíszt ez a gondolat....5.éve járunk egyosztályba, és megszerettem öket...jobban mint gondoltam volna....eleinte voltak olyanok akiket kimondottan utáltam. És most velük vagyok nagyon jóba. Erik....soha nem hittem volna, hogy valamikor mi ilyen jóba leszünk. És baromira fog hiányozni....ezt már most tudom...ahogy Karmen is....utálom ezt az egészet....utálom azt, hogy jövöre már nem a régi osztályommal kezdem a suliévet....utálom azt, hogy mindennek vége szakad....nehéz....nehéz ez az egész....de az élet ilyen....:[