Nos hát....ma már másodszor jelentkezem....és most nem csak idézetekkel.
Tegnap felhívtam, mert megszólta, hogy soha nem hívom fel mikor hazaérek. Beszéltünk, de igazából az egészet 2perc alatt letudtuk. Megkérdezte megyek- e ki és, hogy mit csinálok este....hogy 7-8 körül kimehetünk folyosóra vagy valami.Felhívott 9 körül,de le voltam halkítva. Aztán este 10 felé visszacsörgettem és felhívott.Rá talán 1 vagy 1,5 óra múlva találkoztunk. Fura volt....de olyan jó értelembe fura.Olyan volt, mintha nem történt volna semmi veszekedés közöttünk. Szeretem :) Azt hiszem....beleszerettem a barátságunkba.
Ha a beszélgetést tekintjük a dalszövegnek, a nevetést a zenének, az együtt töltött időből így lesz sláger, amelyet bármikor szívesen meghallgatunk, anélkül, hogy megunnánk.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése