...:(...

...Nos  hát igen...egy újabb bejegyzés. Megvolt, hogy mit akarok írni, de szertefoszlott minden gondolatom...

Veszítettél már el egy olyan személyt, akivel már tényleg pici korotok óta ismeritek egymást? Ha nem akkor nem is kívánom. Mi most újra beszélünk egymással. Tegnap beszéltünk először az összeveszés óta rendesen. 2óra 10 percet. Olyan volt, mint az elején. Tényleg folyamatosan beszélgettünk. Borzalmasan jól esett, de minden emlék feljön bennem. Még az ovis emlékek is...a szekrény mögötti pusziszkodásunk. De így csak rosszabb...egyre jobban hiányzik:( 

"Elengedni valakit nem azt jelenti, hogy megszűnik a fájdalmad. Amíg szereted, fájni is fog a hiánya. Ez nem baj. Attól még elengedheted. Sírva búcsúzunk egymástól, s ha igazi a szereteted, ez egy jó sírás. Elválasztva lenni bárkitől is, akit szeretünk: fáj. Ha már nem fáj: nem is szeretjük. (...) Az elengedés nem azt jelenti, hogy az ember szíve kihűl. Nem azt jelenti, hogy elfelejtem örökre. Nem közönyt jelent. Az elengedés azt jelenti, hogy hagyom őt szabadon repülni, szállni, a maga útján - abban a biztos reményben, hogy visszatalál majd hozzám. De amíg nincs itt, mindig hiányzik. És fáj."

Minden egyes perc jó volt Vele...mert ez nem érdek barátság volt és semmi ilyesmi. Ez igazi barátság volt.

"El kellett veszítenem, hogy megértsem: a visszaszerzett kincsek íze édesebb, mint a legédesebb méz." 

Vajon igaz? Vissza kéne szereznem? Csak egy baj van...félek...rettegek, hogy nem sikerülne...és talán ezért meg sem próbálom(U)

...Hiányzik....:(

Nos igen. Tudom, hogy így Neki és Nekem is jó....de ebben a percben annyira nagyon hiányzik:( Az a sok hülyülés...séták és annyi minden. Tudom....tudom, hogy ezt már visszafordítani nem lehet...nem is arról van szó. De a fenébe is piszkosul jó lenne megölelni még 1x úgy utoljára...még beszélgetni egy jót....és megmondani Neki veszekedés nélkül....hogy igenis...nekem jóvolt azaz 1 év....és az előtte lévő idők is...annyira nagyon boldog voltam :( De nem lehet....kinek akarom ezt bemesélni?  Ajj és az a sok kép....az a sok közös kép....könnyebb lenne azt mondani, hogy ennyi volt...törlés és oké...de nem....nem megy....annyi minden eszembe jut róluk....és most itt sírok, amikor Ő minden bizonnyal elfelejtette....vagyis csak nem gondol rá....nem azt mondom, hogy nem vagyok boldog, mert a fenébe is baromi boldog vagyok....csak más....igen tudtam, hogy nehéz lesz az elején....de ennyire?:(( (U) Csak....csak mert Ő volt az első és utolsó Böstöm:( :] és mert A balerina még mindig táncol...az a jellegzetes dallam is még mindig szól... :) 

"Ezer és millió szó hangzott már el, mit is jelent a barátság, de két jó barát szótlan csendje többet mond minden okoskodásnál." - mert mi sokat hallgattunk :)