skip to main |
skip to sidebar
Szép jó napot :)
El is feledkeztem, hogy nekem van egy ilyen lelkizős, kiírom magamból a fájdalmat blogom...
Így új év 35. napján eszembe jutott :D
Nagyon-nagyon sok minden történt velem, amit talán felesleges megosztanom.
Szar az élet igazság szerint. És ezt be kell látni...ez nem olyan herceg kisasszonyos mese...
"Az életet csak kölcsön kaptad. Egyfelől ez így van jól, másrészt roppant szar hallani."
Viszont azt ugyan úgy be kell látni, hogy vannak olyan pillanatok, amikért megéri itt lenni ezen a bolygón.
Nos hát...nem is tudom mit írhatnék...a suli nem változik....jó hely, de attól még nem a szívem csücske. A várost imádom továbbra is. Áldom az eget, hogy 9.-ben volt elég eszem és ebbe a suliba jelentkeztem. Így elhúztam a csíkot ebből az idióta városból, ahol így is elég sok évet lehúztam. Így már csak szünetekben és hétvégente kell itt lennem. Szeretem Párkányt, mert szeretem, de bőven elég nekem ez az idő is, amikor hazajárok.
Barátok? Feledhetetlen napjaim vannak velük...:) Hol az itthoniakkal, hol pedig a pozsonyiakkal. Bár mostanában be kell vallani, valahogy a pozsonyiak közelebb állnak hozzám. De úgy gondolom ez érthető. Velük vagyok a legtöbbet. 7 napból 5 napot velük töltök...és mivel most már táncolni is elkezdtem október óta, sokszor volt olyan, hogy haza se jöttem hétvégére. Mintha eltávolodtunk volna egymástól...a szünetben nem lehetett meglátni, mert attól még ugyan úgy össze tartunk, csak már nem olyan, hogy hétközben is annyira keresnénk egymást. Mindegyikünknek meg van a saját élete, új barátokkal esetleg, mivel már mind új iskolában vagyunk....egyszer úgy is bekövetkezett volna, de még így is mondhatom, hogy tűzbe tenném értük a kezem. :)
Pasik? Elmehet mind a francba. Ha már ott tartunk, hogy lehetne valami, akkor úgyse lesz belőle semmi. Mert vagy ő gondolja meg magát, vagy én...vagy mind a ketten. Aki esetleg tetszik na annak én nem, vagy csak barátok vagyunk, vagy egyszerűen nem jön össze nekünk. És van a harmadik eset, hogy lehetne valami, de egy 3. személy miatt nem vagyok rá képes, hogy vele legyek. Na erről ennyit...
Szép jó napot mindenkinek =)
Hmm.....összefoglalva a nyaram jó volt pár dologtól eltekintve....de nem lehet minden tökéletes.... :)
A suli? Jó....nagyon :)
A város? Még mindig imádom :D
Változtam? Nem nagyon....őrült vagyok ^^
Hangulat? Jó...^^
Barátok? Imádom őket :P
Amúgy nem tudom miért írtam :D A lényeg h jó hétvége volt....nagyóóón *.*
"Vegyük például a szerelmet. Vagy ne vegyük? Mindegy. Tehát vegyük. Itt van például a szerelem. Hol? Bocsánat, hogy a szavamba vágok, de ezt most tisztázzuk végre. Hol az a sokat hangoztatott szerelem?! Ki látta? Az illető tartsa fel a jobbik eszét. Na ugye? Pedig ez roppant fontos! Mert regényünkben is megjelenik ez az izé, és szintén sok bajt okoz. A szerelem mindig bajt okoz. Tehát kategorikusan közlöm: szerelem nincs! Vagy helyesebben: kizárólag szerelem van. Beszélni kell erről. Nagyon fontos, mert ha kikapcsoljuk a szerelem nevű fogalomzavart az eshetőségek közül, úgy határozott terv szerint élhetünk. És ki mondja, hogy ez nem fontos? Én!"
Hello
Nos fogalmam sincs, hogy mióta nem írtam, de nem is nagyon érdekel. Kicsivel több, mint 1 hónap eltelt a szünetből és én már sok mindenen túl vagyok. Először is egy összeveszésen...nem részletezném...szar de na, ez van ezt kell szeretni. Hmm....egy kapcsolaton is túl vagyok...ezt is sajnálom :( De legalább néha beszélünk ha már más nem :)
Amúgy a nyaram jó...de felesleges leírni, hogy miért hisz mindenkinek másért. :) A lényeg, hogy eleget bulizok a barátaimmal.
És amiért írok eredetileg? így 1 hónap után kiakadtam. Nagyon...legszívesebben mindent csak törnék szét ami a közelemben van...aztán gondoltam csak jobb lesz, ha írok. Igazság szerint nem jobb semennyivel sem... :S
És ha még ez se elég így picivel több mint 1 hónap után már nagyon hiányzik. Már csak lehetne azért szeptember, hogy lássam. Tudom nagyon jól, hogy semmi nem lesz már köztünk, mert annak már vége...csak had lássam...had lássam azt ahogy mosolyog, ahogy Rám köszön és olyan édesen mosolyog közben, amitől el tudok olvadni. Ahogy nevet...bármit ami Vele kapcsolatos...ha csak 1 percre is láthatnám...
"A szerelemre vágyás még nem szerelem. De a szerelemtől való félelem már az."
Vicces én rettegtem attól, hogy belé szeretek...hát tessék
Sziasztok...
Rég írtam...nagyon rég, de nem megy..
"Mostantól úgy gondolok rád mint egy egyszerű hétköznapi fiúra akit
bármikor képes lennék szeretni, de nem te leszel az egyetlen. Nem fogok
miattad sírni, és nem fogok rád várni. És észreveszem hogy más fiúk is
...léteznek. A szívem mélyén még mindig reménykedem, de nekem is szükségem
van a boldogságra. Nem fogok miattad mindent veszni hagyni úgy, hogy
még csak nem is vagy az enyém. Fáj, és nagyon nehéz, de tovább kell
lépnem, és most az egyszer nem miattad, hanem magam miatt."
Helló-belló :D
Nos beteg vagyok. Szerdán hazajöttem. Elég szar. Reggelente nuku hang, ami persze csak a testvéremnek előny :D Sebaj...már kezdek jobban lenni...sokkal jobban. Szombaton már szeretnék kimenni...muszáj. Bár nem hiszem, hogy nagyon bulizhatok...szóval szerintem jövő héten fogok. Azt ugyanis tudni kell, hogy hétfőn végre betöltöm a 16. élet évem este 7-kor. Szóval ezt ünnepeltük volna, de max áttéve a másik hétre. Aztán hétfő,kedd és szerda szünetünk van, mert szóbeli érettségi. :D Pihenés lesz pihenés hátán :P
Na amúgy van egy Atiiim :) Igen jó fej srác...na nem hiába Duna street-re jár suliba :P :D
Nos amúgy meg...nem tudom mi van Velem.
Mi csak kavartunk...megvan beszélve...
"Néha hajlamosak vagyunk kétségbe esni mikor a személy, akivel törődünk, elhagy.. de az az igazság hogy ez nem a mi veszteségünk, hanem az övé, mert ő veszti el azt az embert aki soha nem mondott volna le róla.."
Szeretem az életem. Szeretem, bár van egy csomó hisztim és idióta szokásaim, de így vagyok Én.
Szép jó napot :)
Nos azt hiszem elég rég írtam, de most nincs kedvem nagyon leírni, hogy mi volt Velem. A lényeg h megvoltam és a megszokott, hogy szenvedtem is persze. Az életem szenvedés nélkül nem is az enyém lenne. Na nem baj.
Van az, hogy szerelmes voltam egy srácba vagy vagyok még mindig fogalmam sincs. Végre megnyugodtam. Nincs az, hogy szenvedek miatta. Elfogadtam, hogy igazság szerint csak játszott velem. Lehet megérdemeltem. Most pedig elfogadtam, hogy nincs értelme szenvedni ez miatt. Csak pozitívan állj a dolgokhoz, és hidd el egy csomó jó dolog fog Veled történni. Tudom, mert Velem is ez történik. Boldog vagyok...nagyon Boldog :) Boldog, mert Pozsonyban is megtaláltam azt amire szükségem volt, és azokat akikre szükségem volt ott :)
"Mindenhol csak kellemes helyek vannak, ha megfelelőképpen állsz a dolgokhoz."
